Az alkalmazottak jogairól

Munkánk során gyakran szembesülünk azzal, hogy egy-egy munkavállaló vitás helyzetekbe kerül munkaadójával. Az esetek egy részében aztán kiderül, hogy nincs szó igazságtalan bánásmódról, csupán egy pontatlan megállapodásból, tévesen értelmezett munkavállalói státuszból eredően adódik a félreértés. Elkerülendő a bosszankodást, felesleges utánajárást és munkahelyi feszültséget feletteseinkkel, kollegáinkkal, nagyon fontos, hogy tisztában legyünk jogainkkal és kötelezettségeinkkel a gördülékeny és mindkét fél megelégedésre szolgáló munkavégzés érdekében.

Első lépésben fontos tisztában lennünk a magyarországi rendszertől némiképp eltérő – de semmiképpen sem bonyolultabb – Egyesült Királyságbeli munkavállalói  rendszerrel.

Munkavállalói jogaink egy részének alapjául a törvény által meghatározottakat tekinthetjük, másrészt azonban jelentősen befolyásolhatja a munkavállalói kategória, illetve a munkáltatóval kötött megállapodás. (Ez utóbbi azonban nem rövidítheti meg az egyébként törvényben előírt jogokat, viszont előfordulhat bizonyos esetekben, hogy a munkavállaló kikötése alapján egy bizonyos idő után biztosítja csupán a munkavállalót egyébként megilletőket).

Általános érvényű munkavállalói jogokat nemigen lehetne felsorolni a kivételek oldalakon keresztül történő taglalása nélkül, ugyanis minden egyes munkavállalói csoportra különbözőek vonatkoznak.

Az alkalmazottakat megillető jogok többek között:

  • a törvényben meghatározott mindenkori minimálbér
  • védelem a munkáltató általi törvényellenes levonások esetén
  • fizetett szabadság a meghatározott minimum időszakra
  • meghatározott minimum időtartam pihenésre munkaidő alatt
  • nem dolgozni többet, mint az előírt 48 óra, kivéve amennyiben önkéntesen vállal ennél többet valaki
  • védelem törvénytelen megkülönböztetés, jogtalan bánásmód, méltánytalanság esetén
  • rendszeres, előzetesen megbeszélt módon, illetve időközönként megfizetett munkabér.

Illetve a fentieken túlmenően a következők:

  • az alkalmazás legalább alapfeltételeit tartalmazó nyilatkozat
  • törvényben előírt táppénz
  • fizetett apasági, anyasági vagy adoptálási szabadság
  • rugalmas munkaidő-beosztást kérni
  • váratlan események következtében távol maradni
  • törvényben előírt végkielégítés.

Előfordulhat azonban, hogy az utóbb felsorolt jogok valamelyikére vagy mindegyikére való jogosultság megszerzését a munkáltató egy minimum, a szóban forgó munkahelyen eltöltött időhöz köti.

Ezen felül, amennyiben a munkáltató úgy dönt, hogy szeretne a törvényben előírtaknál több juttatást, például hosszabb felmondási időt vagy több fizetett szabadságot biztosítani, természetesen megteheti. Arra azonban ügyelni kell, hogy ezen pontok lehetőleg írásba legyenek foglalva.